2014. június 12., csütörtök

I.fejezett: 3.rész:

Elnézést hogy sokat késtem de most fogok ballagni elég cécó volt azzal is. Az volt a legjobb amikor elfelejtettem a szöveget próbán. Tiszta égés de mikor vissza álltam helyemre eszembe jutott. Látatok már ilyet na mindegy remélem tetszik. És már lassan több időm lesz írni így majd több rész is lehet hogy lesz e gy héten de max. 3 - om. Nem is húznám tovább az időt. Jó olvasást. 

I.fejezett: 3.rész: A nagy találkozás.

Becsöngettünk a házba. Egy nő nyitott ajtót.

- Pont időben itt vagytok kész a vacsora. És egyébként Bella én Simone vagyok.- Simone
- Csókolom, és amint az már tetszik tudni Bella. - nyújtottam a kezem. Miközben kezet ráztunk :
- Jaj tegeződjünk kérem nem vagyok még olyan öreg. - Simone
- Rendben. - én.
Bevezetett minket a nappaliba.
- Nem sokára kész minden. Addig szólok a fiaimnak.
Meglepődtem, kíváncsi voltam és izgatott valami elfogott de nem tudom mi.
- Üljetek addig le - mondta közben kifele tartott.
Anya leült én nem tudtam valami nem engedte mintha valami erő lett volna ami megakadályozza hogy le üljek. Kb. 3 perc múlva Simone jött le két fiú kíséretében valamint addig megismerkedtünk Gordonnal is mert közben bejött a napaliba. 
- Bill, Tom ők itt az új szomszédaink. Tara - mutatott anyára - és Bella - mutatott rám. -Simone
- Csókolom és szia- mondták kórusba. - Bill, Tom . 
Én teljesen kába voltam meg se tudtam szólalni. A fekete hajú oroszlán sörényes srác teljesen elkápráztatott. Szinte elolvadtam. Ismeretlen érzés fogott hatalmába. Úgy éreztem mintha pillangók szaladgálnának a hasamban, és bizseregne az összes testrészem. Majd hanyatt estem. Próbáltam nem őt nézni ezért gyorsan elkaptam a fejem. Bezzeg anya tud beszélni, túl sokat is. 
- Nem haragszok meg ha tegeznétek, ahogy a kedves anyukátok mondta nem vagyok még olyan öreg.- anya
-Sziasztok - én kicsit le maradva a beszélgetésből.  
- Nem baj ha mi Gordonnal kimegyünk megteríteni, addig ismerkedjetek meg. - Simone.
Először Bill nyújtott kezet. Hát mondhatni kicsit fázis késéssel viszonoztam a gesztust. Már akkor észre vettem Tomon hogy nem jöhetek be neki. Végül anya is ki ment segíteni.                                                                  
- Bill Kaulitz és ő itt - mutatott a másikra - Tom Kaulitz. Az iker testvérem és ő az időseb. -Bill                                                                
- Bella Strong. -én 
- Kiszaladok a WC - re majd mindjárt jövök. - Bill. Mikor kiment nem is sejtettem mi vár rám.
- Komolyan nem ismersz fel minket. - Tom
- Minek kellene. Talán valami híres zenészek vagy színészek vagytok. - én 
- Ilyen hülye feltevést, cicuska te olyan butuska vagy max. egy dugásra érdemes komolyan a te fajtád az olcsó ribancok közé tartozik úgy hogy szerintem ki is mehetnél a házból rontod itt a levegőt.  - Tom
- Ez nálam nem jön be és ne beszélj velem így mert át rendezem azt a mocskos ki képed Amerikába rosszabbak is vannak nálad és képzeld nem érdekel minek tartasz nem is ismersz akkor hogy ítélkezel mások felet. Mondom a saját tulajdon anyád előtt fogom átrendezni a képed. Sajnállak - mondtam + egy lenéző pillantás és teljesen össze törtem az önbizalmát. Volt honnan tanulni. Bár ne lett volna. 
- Ccc. - Tom
- Ennyire futja. Na mi van nem tudsz szóhoz jutni hapsikám. Talán le eresztett a lompos. - én Na ehhez már semmit se tud kezdeni. Rossz lánnyal kezdett ki. Úgy kiviharzott a szobából hogy csak na. Majd már nem bírtam tovább, és lerogytam a kanapéra az arcomat a tenyerembe temetve. Rég volt már hasonló beszélgetésbe. És most ez nagyon szíven ütött végre felejteném a múltat ere újra vissza jön. Majd egy kezet éreztem a vállamon. Nem is mondhatom mennyire megijedtem. 
- Bocs a tesóm néha kiállhatatlan nem ilyen szokott lenni. . - Bill
- Semmi baj. - leültem ő is követte a példám. Majd mi előtt megszólalhatott volna Simone lépett be.
- Gyerekek gyertek vacsorázni remélem jól össze ismerkedtek. Hol van Tom nézett körbe. - Simone.
- Ő valamin megsértődött és felment. - Bill 
- Akkor hívd le ! - Utasította Simone Billt. Mikor nagy nehezen lejött leültünk az asztalhoz én lehető legmesszebb attól a Tom gyerektől. Így a sorrend az lett hogy az asztal egyik oldalán Tom, Bill és Gordon a másikon én Gordon előtt, anya előttem és anya mellett Simone. A vacsora átlagosan telt én beszéltem ha kérdeztek de többet nem, ezzel így volt Bill és Tom is. Anyának Simonenak és Gordonnak be se állt a szája. De egy valami nagyon zavart hogy mindig Billt akartam nézni, de ha jól láttam ő is engem nézett, viszont a bátyja az már már levetkőztetett a nézésével azt hittem ott azonnal felállok és felpofozom. De nem tettem nem lehetett. Folyton azon agyaltam miért ilyen velem a bátyja hisz ő kedvesen szól igaz annyi volt hogy bemutatkoztunk de akkor is nekem mintha az a kéz a világ megmentője lett volna úgy éreztem ha szükségem lenne valakire ő ott lenne de nem is tudna más segíteni csak ő ezt érzetem én. Istenem!! 
******Bill szemszöge*****
Nem tudom mi van velem mióta megláttam őt. Sohase éreztem ilyet egy szere féltem és kíváncsi voltam. Meg akartam őt ismerni jobban de Tom úgy látszik nem csípi viszont azt nem tudom miért. Annyira belemerültem a látványába hogy Tom megbökte a lábam mivel már Bella is észre vette. 
******Tom szemszöge******
Pf. mit eszik ezen a lányon olyan nyomi, bár azt nem tagadhatom jó ki dudái és popsija van. Fogdosni való. Megdöngetném rendesen, hogy egy hétig nem állna fel.
******Újra Bella szemszöge******
Lassan vége volt a vacsorának a gondolatok és érzések csak úgy cikáztak bennem. De már elégé fáradt voltam csak azt nem tudom mitől. Alig vártam hogy haza érjünk. Főleg az volt a legjobb amikor anya közölte hogy vacsora után még maradunk egy kicsit.
- A kurva élet faszába - suttogtam magamban. de valaki meghallott Bill.
- Azért csak nem ilyen rossz hogy még maradtok egy kicsit. - Ő mosolyogva
- öhmm, amíg nem kell Tommal beszélnem addig nincs semmi kifogásom. - én
- Miért nem csiped  a bátyám.- Ő kíváncsian
- Őszintén vagy hazudjak?. - én még mindig nem tudom mi az amit érzek amikor meg látom. De majd elolvadok olyan cuki. Istenem
- Csak őszintén, ki nem állhatom a hazug embereket. - Ő. nyeltem egy nagyot baszod miért van nekem ilyen komplikált múltam.
- Ki nem áll hatóm hisz még nem is ismerem és van egy olyan érzésem hogy nem is akarom. Tuti valami kanos pasi akinek volt vagy 100 nője minden héten megdönget valaki és ez így folytatódik napról napra míg valaki egyszer meg nem unja és helyre nem rázza. - én
- Eltaláltad komolyan gondolat olvasó vagy? - Ő elég fura fejet vágva
- Őőő nem.- én szint úgy
Egyszerre röhögtük el magunkat. Nagyon jó volt vele lenni. El vonultunk a többiek elől, vagyis kimentünk a teraszra a hintaágyba. Beszélgetni kezdtünk kicsit féltem nem gondoltam hogy ilyen könnyen meg nyílok egy ismeretlenek. 
- Na hol is kezdjem - Ő
- Talán az elején - én mire felkacagott azzal a jó ízű nevetésével. Még csak most hallottam először de már tudom soha az életemben nem felejtem el. 
- Jól van az ismerkedéssel, a nevedet már tudom de mást hajlandó lenne az ifjú hölgy velem megosztani. Már ha kegyednek nem lenne ellenére. Na erre én kacagtam fel.
- Te milyen hülye vagy. - én
- Most megsértettél - Ő
- Mivel lehetne a nagyságos urat kiengesztelni. - én
- Talán egy bocsánatkérő puszi megteszi - Ő. Baszod most azt akarja hogy megpusziljam. Én menten elájulok ha eddig az nem történt meg.
- Rendben. - én Közeledtem, közeledtem és ............
és megtörtént megpusziltam az arcát de kicsit túl közel volt a veszély zónához. Pár mm és már a szájára megy. 
- Köszönöm. - Ő én fülig pirultam amit ő is észre vett próbáltam takargatni az arcom a hajammal de nem nagyon ment.
- Hány éves vagy? - Ő
- Most komoly, talán hánynak nézek ki ! Egyébként 17 leszek. - én
- És mikor? - Ő. úgy látom mintha valami lenne a szemében amikor rám nézz ezt inkább hagyjuk. 
- Október 10 - én.
- Az nem sokára itt van. - olyan cuki mikor elgondolkodik. Nem ki kell vernem ezeket a gondolatokat a fejemből.
- És te? - én
- Én szeptember 01 -jén leszek 17 - Ő
- Az még közelebb van - én el nevetve magam.
Folytatódott tovább a beszélgetésünk. Nem hittem hogy ilyen hamar meg tudok nyílni egy idegennek. De nagyon jól éreztem magam vele és úgy láttam ő is velem. Sok mindent meg tudtunk egymásról. Kb 22:00 lehetett amikor anya és Simonék jöttek ki hozzánk.
- Gyere kicsim menjünk ne zavarjunk tovább. - anya. Nem akartam haza menni de ezt nem mondhattam így magamban sóhajtottam egyet és mondtam amit kellett.
- Oké - én kicsit szomorúan. Hisz csak most ismerkedtem meg vele.
Nem láttam már a hinta ágyban mikor vissza néztem. Tommal beszélgetett és Tomnak nem tetszhetett valami mert elég hangosan beszélgetett. Nem köszönhettem el tőle ez még jobban el szomorított de próbáltam mosolyogni nem válthat ki ilyen érzéseket egy egy napos ismeretség. Felvettem a cipőm anyu is és mentünk. Egyszer csak hallom hogy valaki a nevem kiabálja. Mikor hátra néztem el állt a lélegzetem.
- Bill ? -én
- Igen csak el szeretem volna búcsúzni. - Ő
- Látjuk még mi egymást szomszédok vagyunk - de eszembe jutott valami - de ha nem akarsz akkor nem muszáj. - én már elég letörten.
- Ne beszélj hülyeségeket. Persze hogy találkozunk még akkor is ha nem szeretném. - Ő
- Oké - én már a sírás határán de nem szabad sírni erős vagy. Elindultam a ház felé.
- Héé várj. - Ő szaladt utánam 
- Mi az ? - én
- Hát az nem tudom hogy most mi van valami rosszat mondtam. - Ő
- Nem, csak mondtad hogy nem akarsz velem többet találkozni így gondoltam hogy inkább bemegyek. - én értetetlenül
- Dehogyis nem úgy értettem. - Ő megkönnyebbülve bár ezt kicsit furcsálltam is.
Én még mindig kicsit furcsán néztem rá így megmagyarázta a dolgot.
- Csak annyit akartam hogy nem jönnél el velem holnap valahova még úgy is új itt minden majd én körbevezetlek. - mondta haláli nyugodtan és egybe kíváncsian valamit félve nehogy elutasítsam a miatt hogy rosszul fejezte ki magát. 
- Rendben - adtam meg a választ. Egy hatalmas mosoly ült ki az arcomra annyi volt a szerencsém hogy nem olyan megvilágított az utca így nem láthatta olyan nagyon bár mintha az övén is lett volna egy örömteli mosoly
- Szuper akkor holnap 13:00 a ház előtt várlak. - Ő egyre csak közeledett és a vég állomás az az arcom volt. Istenem adott egy puszit még minidig bizsereg a helye.
- O-oké - basszus utálom amikor akadozik a hangom. 
- Akkor szia - én intettem neki és befelé vettem az irányt. 
- Szia - és ő is hasonlóképp tett. 
Még utoljára hátra néztem az ajtóból és pont össze akadt a tekintetünk. Olyan piros lettem mint a szegedi paprika. Reméltem nem vette észre. Felsuhantam a szobámba mivel anya látott minket és így ő már biztos lefeküdt aludni. Lefürödtem megfésülködtem és eltettem magam holnapra. Elsőnek nehezen ment az alvás folyton ő járt az eszembe majd végül elaludtam a mosolyára amit elképzeltem magam előtt és a nevetésére ami még mindig fülembe cseng. Álmomba minden olyan szép és boldog talán van nekem is esélyem egy új életre itt. Ő szerepel az álmomban. Egy éve először valami olyas valakiről álmodtam akinek talán nem vagyok közömbös. És reméltem ő is pont velem álmodik az nap este.
***********
Nem tévedett sokat a mi Bellánk. Az nap este Bill is vele álmodott és ugyan azt amit ő. Talán eljött a változás az életébe és talált valaki olyat aki mellet leélheti az életét, boldogan szerelemtől fűtve. Aki öröké szeretni fogja és aki mindig vele lesz jóban és rosszban. 

Kedves olvasok mit fog hozni a jövő Bella és Bill sorsába és mi lesz Bella és Tom között majd meglátjátok.   További izgulásokat kívánok nektek, a kövi részig.    :) :) :) :) :) :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése